Meghaladta a 20 ezret a Budapesten épülő új lakások száma 2018 második negyedévében, az élénk keresletet mi sem mutatja jobban, mint hogy ezeknek a kétharmada már elkelt, de van olyan része is a fővárosnak, ahol az új lakások csupán 10-20 százaléka maradt még szabad. Persze olyan is, ahol az egyébként is kevés épülő lakás 70 százalékát nem adták el.
A legfontosabb hazai fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), mint kiemelt szakmai érdekképviselő szervezet, 12 pontban foglalta össze az 5%-os lakásáfa által hozott lakáspiaci fellendüléssel kapcsolatos álláspontját és további pontokban a jövőre vonatkozó javaslatcsomagját.
Egészen színes képet mutatnak a fővárosi kerületek, ha az új lakások egy év alatt bekövetkezett drágulását nézzük, van kerület, ahol egy év alatt 5 százalékot alig emelkedtek az új lakások árai, de olyan is ahol a 40 százalékot is meghaladta a drágulás. Elsőként a főváros budai oldalán épülő új lakóingatlanoknál néztük meg, hogy mekkora az eltérés a mostani és az egy évvel korábbi kínálati árak között.
Valósággal felforgatta az újlakás-piacot a néhány héttel ezelőtti bejelentés, miszerint 2019 végétől nem tervezi a kormány az 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítását az új építésű lakások esetében. Varga Mihály akkor úgy fogalmazott, hogy a kedvezmény alapvető célja az volt, hogy a "népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössenek össze. Az ingatlanbefektetők és a külföldi lakásvásárlók támogatása nem volt célja a kormánynak". Ebből már akkor is lehetett sejteni, hogy ha a lakásáfa meg is szűnik, valamiféle kompenzáció várható helyette, amiről most további részleteket közölt a Figyelő.
Minimum meglepőnek számító kijelentést tett a Világgazdaságnak adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A túlnyomó részt a jövő évi költségvetésről szóló anyagban (amiről itt írunk részletesebben), szerepel egy kérdés, és rá egy érdekesnek tűnő válasz. Nemhogy nőne, a túlkínálat miatt inkább csökkenni fog az új építésű lakások ára, véli Bánki Erik.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Új lakás vásárlása előtt a praktikus tanácsok mellett érdemes a piaci folyamatokat is tanulmányozni, amelyben az egyes szakértők véleményei is sokat segíthetnek. Ezúttal hat szakembert kérdeztünk meg arról, hogy szerintük mik azok a legfontosabb dolgok, amiket tudni kell a jelenlegi újlakás-piacról.
Az elmúlt években jelentősen emelkedő lakásárak a jövedelmek párhuzamos növekedése miatt ugyan nem rontottak drasztikusan a lakásvásárlók helyzetén, az állami támogatások ugyanakkor relatíve egyre kevesebbet érnek a piacon, vagyis a lakások és házak árának egyre kisebb aránya biztosítható az állami forrásból. Szintén jelentős a különbség Magyarországon belül az egyes területrészek között, a legkevesebbet Budapesten "éri" a CSOK, míg a legtöbbet a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.
Bár, mint korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a sok horrorsztori mellett akadnak szép számmal korrekt módon eljáró fejlesztők, és jó minőségben megépült lakások, továbbra is érkeznek elrettentő rémtörténetek a piacról. Olvasónk egy 9. kerületi, több lakásprojekten már túllévő fejlesztővel járta meg. A problémák hasonlóak a korábbi panaszokhoz, jelentősen csúszik az átadás és rossz minőségben készülnek el a lakások.Ezek hátterében pedig egyértelműen a munkaerőhiány áll, gyakorlatilag már bármilyen kontár munkást felvennének egyes cégek, csak legyen emberük.
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - olvasható az MNB Lakáspiaci Jelentésben. Az elhalasztott kereslet nagyságrendje a százezres tranzakciószámot is elérhette, amelyen belül 40-45 ezer újlakás-tranzakcióról lehet beszélni.
A piaci szereplők szerint az építőipari kivitelezés költségeiben az elmúlt két év során nagyságrendileg 50-80 százalékos növekedést lehetett tapasztalni. A munkaerő költsége az elmúlt két évben megduplázódott, az építőanyagok között pedig vannak olyanok, amelyek ára jelentős (akár 60 százalékot elérő) mértékben nőtt. Az alábbiakban az MNB Lakáspiaci Jelentés alapján néztük meg, hogy mekkora részt tesz ki az építkezések költségvetéséből az építőanyag és mekkorát a munkaerő.
Ha valaki azt kérdezi, hogy melyik magyar városban épül értékesítési céllal a legtöbb új lakás, kapásból rávághatjuk, hogy Budapesten. A kérdés az, hogy változik-e a sorrend, ha az épülő új lakások számát a lakosságszám arányában vizsgáljuk. Az alábbiakban ezt néztük meg, az Otthon Centrum adatbázisa segítségével.
Tovább bővült az építőipar megrendelésállománya, az idei év első három hónapjában 592 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák hazánkban, vagyis 8 százalékkal magasabb összegben, mint tavaly ugyanezen időszakban. Míg a magasépítések, úgy tűnik, vesztettek a lendületükből, a mélyépítési szektor jelentősen belehúzott. A megindult út- és vasútépítések ugyanis rekordokat döntögetnek- derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Egyszerre 124 ezer négyzetméteren épül a BudaPart projekt a Kopaszi-gát szomszédságában. A fejlesztő Property Market bejelentette, hogy az eddigi két lakó- és egy irodaépület mellett nemrégiben újabb két lakóépület kivitelezését is megkezdte.
A rémtörténetek ellenére azért nem akar minden fejlesztő átverni bennünket az új lakások vásárlásánál. A megbízható vállalkozók termékei is ott vannak a piacon. A piaci körülmények azonban jelentősen nehezítik a tisztességes beruházók dolgát, és a jószándék ellenére őket is átverhetik például az alvállalkozóik. Ezért fontos, hogy körültekintően válasszunk a beruházók között, amikor új lakást szeretnénk vásárolni.
Ma már sokan nem elégednek meg csupán egy egyszobás otthonnal, sőt az elmúlt években a lakott lakásokon belül a 2 szobás lakások aránya is csökkent. Változnak tehát az igények és elvárások a lakásméreteket illetően, köszönhetően az elmúlt évek 86 négyzetmétert is meghaladó épített lakásnagyságának a lakott lakásokon belül a súlyok erősen eltolódtak.
A lakáspiac 2014 óta szárnyal Magyarországon, ilyen növekedésnél pedig sokakban felmerül, hogy nem alakulhat-e ki buborék a piacon. Ennek eldöntéséhez érdemes az árak alakulását a jövedelmek alakulásához hasonlítani, vagy a fundamentumoktól való eltérést modellezni. A teljes piac helyett azonban, ajánlott az egyes lokációkat jobban megvizsgálni. Egyelőre nem látszanak igazán a hűlés jelei a hazai lakáspiacon, a Portfolio Lakás Konferencia 2018 panelbeszélgetésén a szakemberek egyaránt erős első 3 hónapról számoltak be az idei évet illetően. Az új lakás vásárlások kapcsán azonban a vevők óvatosabbak lettek, már nem vesznek meg mindent, fontosabbá vált számukra a referencia. Új lakás, tervezőasztalról történő vásárlásánál ugyanakkor maga a konstrukció hordozza a kockázatot, olyanért fizetünk, ami még nem is létezik, így tökéletes védelem és biztonság nincs.
Mindenkinek van pár hasznos gondolata a legfrissebb mai lakásépítési statisztikához, így összegyűjtöttük a legfontosabbakat a piaci szereplőktől. A Portfolio Ingatlan szakmai álláspontját ebben a cikkben lehet olvasni. Lássuk tehát, hogy hogyan vélekednek a szakértők a számokról.
2018 első negyedévében 3394 új lakás épült, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, ami 3,4 százalékkal több, mint 2017 I. negyedévében. A számok nem okoztak meglepetést, de az építési engedélyek száma pozitív üzenetként jelzi, hogy a lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére is van, aki már 2020-ra tervez.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Mutatjuk, mekkora tételről van szó.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
